Ezt az ünnepet Hág há-peszáh-nak nevezzük, ami a kegyelem ünnepét jelenti, mert Isten elhozta őseinket Egyiptomból és felszabadította őket a rabszolgaságból.

Ez az ünnep Hág há-mácot néven is ismert, azaz a kovásztalan kenyerek ünnepe, mert amikor az őseink elhagyták Egyiptomot, nem kovászolt tésztából készítettek kenyeret. (2M 12)

A Tóra megparancsolja nekünk, hogy 7 napig, az első hónap 15. és 22. napjaiban ünnepeljük a Pészah ünnepét.

Az első és a hetedik napon minden férfinak részt kell vennie az istentiszteleten.

Minden munka tilos, kivéve az ünnepi ételek készítése.

Parancsolt, hogy az egész ünnep ideje kovásztalan kenyeret kell enni.

Az ünnep eljövetele előtt el kell távolítani az összes erjesztett hámec-et otthonunkból, és nem szabad enni kenyeret erjesztett tésztaból vagy kovászból az első hónap 15. és 22. napja között.

A 16., a 17., a 18., a 19. és a 20. napot Hol ha-moed-nek nevezik, azaz fél ünnepeknek, ezekben a napokban megengedett (hacsak nem Sábbát) a legszükségesebb munkát végezni.

Az ünnep hetedik napját Sevii Aceret-nek hívják, azaz az istentiszteleti gyűlés hetedik napjának, ezen a napon van az utolsó istentisztelet.

A kenaszai szolgálat után a hónap 14. napján kezdjük ünnepelni.

Miután visszatért a kenaszából, a család elolvassa a Pészah-i Hággádá-t, a Pészah történetének jelentését.

Az étkezéseknél kovásztalan kenyeret, sült bárányt és keserű zöldségeket szolgálunk fel (mint az egyiptomi keserű élet szimbóluma).

A kovásztalan kenyeret húsvét előestéjén minden család süti (ha szükséges, akkor kovásztalan kenyeret is süthetünk a Hol ha-moed során).

A kovásztalan kenyér tészta lisztet meg kell gyúrni hideg vízzel és só nélkül.
A kovásztalan kenyér tésztáját mézzel, tojással vagy tejjel kell dagasztani.

A Peszah első vasárnapjától számoljuk a Szefirá-t - 50 napot. 

50 nap után ünnepeljük a Sávuot ünnepet.